Víz

A víz, mint szimbólum

A PS gyök a víz tulajdonságait jeleníti meg. Ez azt jelenti, hogy a P és az S hang változatai, mint mássalhangzók egymás mellett vannak, akkor az a szó a vízre, vagy valamelyik tulajdonságára utal.

Tehát

P S

f sz

v cs

b z hangok bármiképpen egymás mellett állnak (magánhangzó nem számít). Legyen

pcs, zp ,zv, szp, csf stb.

 

Keressük meg az összes ilyen szót a magyar nyelvben, ha lehet, közben csoportosítsunk is, bár nem könnyű!

A víz, mint folyadék

fos, foszlik, foszlány; feslik, avasodik, szaft. Az első szóban sok a víz, akár a szaftban. Az avasodás is egy foszlás (bomlás). Leginkább a víz tud foszlani, mivel egyik cseppet könnyű leválasztani a másikról, de eszünkbe juthat az eső utáni kép, amikor az összefüggő víz tócsákra foszlik szét.

buzog, buzsog, buzgár, buzogány (a növény és a fegyver), buzgólkodik. Buzog a víz, a buzgár a víz feltörése, amely a felszínen kiszélesedik, akár a buzogány (szekunder szó) alakja, aki pedig buzgólkodik, az folyamatosan tesz valamit, mint a buzgár, amely állandóan tör előre.

cafrang (sár, lucsok a lószerszámon), cafog (lucsokban jár, az etimológiai szótár szerint ebből alakult a cafka, de inkább a negatívum domborodik ki, akár a cafra szóban), caplat (szintén sárban jár), cafat (sár a ruhán). A sár tudjuk jól, vizes föld, tehát megint víz.

cápa (vízben él), cibere (leves), csapadék (víz valamelyik formája), csobban (vízben lehetséges), festék (vízzel keverik, és folyékony), fest, füst (minél vizesebb a fa, annál nagyobb a füstje, aminek nagy része gőz), fűzfa (tele van vízzel, csöpögtet is), iszap (vízben található), paca (folyékony maszat), pacsmagol, pacsuli (folyik, mint a víz), pecsenye (amit locsolunk sütés közben), pecsét (folyékony halmazállapotú anyag lenyomata), pisztráng, pocsolya, poshad (poshadni a víz szokott), posvány (poshadt víz).

pacskol, pöce, tavasz (a „t” hangunk helyet jelöl a nyelvünkben, azonban előfordul, hogy a hely idővé alakul át: pl. nyomban abban a nyomban, ahol áll, vagy azon rög tövében rögtőn, ebben az esetben a t hangunkból lesz időhatározó: a víz ideje „tavaszi szél vizet áraszt”), zápor, zivatar, zubog (az eső hangja), talán még a zuhé, zuhatag, zuhany, zuhan, zuhog is egy v > h módosulás után.

Tisztítás

pucol, pucér (le van takarítva) puceráj (mosoda), suvickol, szappan, szapul (lúgos vízben való áztatás) szoba. Azt gondolom nem kell sok kommentár. A szoba, az a tiszta helyiség, ha több volt, akkor is egy tiszta szobát fenntartottak, ez volt az utcára nyíló helyiség.

A víz tartása

Cseber, csupor, facsar, csavar, fazék, fecskendő, sáf (edény) > sáfár, szifon. Leginkább vizes edényekről van szó, facsarni, csavarni is a vizet szokták az elázott ruhából. A fazék szavunkat sok kutató fa szék –ként értelmezi. Látható, hogy sem a funkciója nem fa szék, sem a formája, itt a PS gyök vízzel kapcsolatos jelentéséről van szó! A sáfot később már nem vizes edényként említik, hanem értéket őriztek benne, innen a sáfár, aki ezekkel gazdálkodik.

Csap

csaplár, csapszék, csapda, pecér, csapol az asztalos, csap (mint üt), csapong, csappan,csapzott, csapat >csoport, csépel > csíp > csipke, csípő csont (a csípő csont becsípi a forgó csontot), csapodár, pöcs (pacák,pasas, pasi, ipse, fasz, fickó, ficsúr) picsa, kelepce, packázik, pacsi, paskol, pöccint.

A csap megállítja a vizet, megfogja, hogy ne folyjon el. A csapda is megfog,és a kelepce is. A pöcs és a picsa is csapként működnek, tartják a vizeletet. Az előbbiből lett egy rakás férfit jelentő szavunk. A csap, mint üt jelentésnél gondoljunk arra, amint a patak vize, vagy a tenger hulláma csapkodja a köveket. Innen a pöccint, paskol, pacsi, packázik.

A víz vág is!

 a víz vág

vas, bicska, fasírt, fasíroz (vág, darál), kelevéz, szab > szabódik (ugyanis még mérlegeli a lehetőségeket), szablya, szabály (átvágja a lehetőségeket, korlátoz),vásik, vés, pacal (a pacal a szótárak szerint vagdalt, szeletelt marhagyomrot jelent).

 

Más nedvekkel kapcsolatos szavak

puszi

Baszik (szaporaság is), csipa (váladék a szemből), pislog, pézsma, pityereg (picsereg, könny), pécéz (megjelöl a kutya), pisi, szop > puszi, sápítozik (siránkozik, seped, süvölt), sav > savanyú, savó, seb > sebes, epe (sepe), vese,szepeg, szipog,

Szopni folyadékot lehet, szopogatni esetleg cukrot, ami folyékonnyá válik, a szó keletkezése a fiatal emlősök táplálkozásából fakad, a puszi sem más, mint egy kis szopás, cuppantás befelé, ami a bizalom jele. A pislogás nedvesítés, ezáltal óvjuk a szemünket a kiszáradástól. A pézsma váladék, a sav folyékony, a savanyú a sav szekunder szava. A seb szintén folyik, ami nem, az csak karcolás, mondjuk mi. A sebes pedig az a fegyver, amelyik olyan gyors, hogy képes sebet ejteni. Az epe több finnugor nyelven sep, sepe, amelyek valószínűleg megőrizték a régi szó alakját. (Két tábor van nyelvelemzők közt. Az egyik tagadja a finnugor rokonságot, a másik köti. Ha a magyar ősnyelv, akkor biztosan van köze a finnugor nyelvekhez is, csak az eredetet, a fejlődés útját kell megfordítani, s a finnugor nyelveket eredeztetni a magyarból. Nagyon sok szavunkat onnan lehet megfejteni.) A vese és a vizelet kapcsolata közismert. A szepegés, szipogás könnyekkel jár, ami folyik, mint a víz.

 

A víz megy, mozog is

seper

vesz, veszteget, vásárol, vásár, bazár, vész, veszekedik, vesződik (elvész benne, nem bír vele), veszít, viszálykodik, veszteg, bocsát, bocsánat, béke (peace), búcsú,biceg, bicsaklik, ficamodik ( a víz tud csak elfordulni), cibál, cipekedik, csábít, csavarog, evez > evickél, fecsérel, fésű (kifésül a hajából, az állatból, átfésül, keres tehát visz), fickándozik, koboz, ösvény, pestis, piszmog, pisztoly, puska, pocsékol (hagyja a vagyonát elúszni), vezet, seper, seprű, sipirc, spriccel, suvaszt (visz), süpped (elmerül, megfullad), szabad, szapora (sebes, bőséges), szaporodik ( a víz áradáskor) szív, mint testrész, szív, szipka, szipoly, szippant, szivacs, szivar, szívós, szivárog, tesped, terpeszkedik, vezet, vezér, vezényel, vizit, vízum, vizsgál,vizsla, csóva, zabla, zabrál (visz, rabol), zsivány

.

A víz visz, összehord sok mindent. Aki vesz valamit, az el is viszi, tehát aki vesz az visz. A vesz már szekunder szó, amiből más szavak is keletkeztek. Ha megveszik valakinek a hallgatását, az vesztegetés (szekunder szó). Ahol vesznek, az a vásár, a bazár (látszik a gyök azonossága) A vész is visz, mint a víz, akár marhavész vagy pestis. Ha valakit veszteg zár alá vonnak, azt a vész köti (teg=köt). A vész szóból, aztán a vesződik és a veszekedik. Akit elbocsátanak, az megy, mint a víz, ha megbocsátanak elengedik a bosszút, a haragot. A béke is ilyen szó, igazából az angol szóból érthetjük meg (a nyelvészetnek ennek a szónak az etimológiájára semmi magyarázata nincs). A ficamodás mozgás, kiugrik a helyéről a csontvég, elhagyja a helyét, s egy bicsaklott helyzet alakul ki. Ilyen, s hasonló alakzat felvételére csak a folyadék, kőkori ember szemével a víz tud. Ehhez hasonló a bicegés. A cibál, cipekedik szintén visz, és az is visz, aki elcsábít. Aki elfecsérel, az elveszt, pocsékol. A fésű és a söprű is visz. A hal a vízben fickándozik, aki koboz az visz, visz az ösvény is valahová, akár a puska vagy a pisztoly. A piszmogás lassú mozgás, lehet a vízé is. Aki vezet, az is visz. A szív dolga az, hogy szívja a vért, majd pumpálja, tehát szív-visz visszafelé olvasva. A szív szóból a szippant, a szivar, szipka, szipoly, szivacs. Szivárogni csak az tud, ami folyékony. Leginkább a víz tud eltesped, terpeszkedni. Aki vezet, az visz, akár a vezet szóból lett vezér, vezényel, és a zabla vezeti a lovat a kocsi előtt. A vízum mozgáshoz való engedély, aki szabad, azt nem köti semmi, arra megy, amerre az útja van. A zsivány és zabráló szintén visznek. A vizsla az a kutya fajta, amelyik jól elvezeti a vadászt a vad után, tehát visz, vezet. A vizsla szóból alakult a vizslat, aki keresi a nyomot, hogy vezetni tudjon, a vizsgálat is egy nyom keresés, hogy aztán eljussunk a gyógyulásig, ehhez kapcsolódik a vizit. Hasonló szó a vizsga, amikor megvizsgálják, hogyan is állunk a tananyaggal. S ha valaki összehasonlítja a lángcsóvának a mozgását a patak vízével, akkor nagyon sok hasonlóságot vehet észre.

 

Színek

 szivárvány

Bazalt, pasztell, sápad, sápkor (vérszegénység, sápadtság), zafír, szivárvány > cifra.

A bazalt víz színű, a pasztell olyan, mintha a színeket a vízen keresztül néznénk, aki sápad, víz színű lesz. A zafír színe kék, mint a napsütötte tenger. Szivárvány pedig eső nélkül nincs. A legcifrábbat pedig a szivárvány alatt láthatta a kőkori ember.

 

A kiegyenlítő tulajdonság

 kiegyenlítő

Becsül, becsüs, becsben tart, becsület, bosszú, bosszant (bosszúra hív), bőszít, boszorkány (akitől félni kell, ha az ember rosszat tesz), fizet, sáp, szavatos (régi jelentése: a gyanú elhárítása), vezekel,

Aki valamit felbecsül, annak megmondja az értékét. Egyik oldalon a ház áll, a másikon az ára, köztük az egyenlőség jel. Aki felbecsül, az a becsüs. A becsben tartás és a becsület is érték, de nem anyagi, hanem erkölcsi vonatkozásban. A bosszú másik oldalán a sérelem áll, köztük az egyenlőség jel. Ha a bosszú nagyobb, az már megtorlás. A fizetés másik oldalán a munka van, a sápén pedig bűnben való szerepvállalás mértéke.

 

A víz, mint negatívum

cunami

cafka, cafra, cefet, csepű (a len, kender gereblyézésekor keletkező kóc, piszok), csupa, csupasz, kopasz, sivár, sívó, fiaskó, pech, piszok, piszkál, pocskondiáz, szapul, záp, zavar,

Negatív a nap és a víz összevetésében; abban is, hogy a víz jelentős és sokszor ismétlődő kárt okoz; a kellemetlen a víz utáni sár. A zavar inkább a mozgással van kapcsolatban.

 

Bizalom

bizalom

bízik, bizalom, bizony, biztos (megbízható, vagy megbízott), passzol,passzol (érintkezik, érint), viszony (nincs jobb viszony, mint a meder és a víz kapcsolata) > viszont, viszonoz, viszonos, vissza; visszhang.

Nincs jobb viszony, mint a víz és a meder kapcsolódása. A meder a víz tükre, mert ahol a meder magasabb, ott a víz laposabb lesz, és fordítva. A víz kitölti a meder minden nyílását. Ez a viszony egyben bizalom is, hiszen az ember csak akkor enged magához ilyen közel mást, ha bízik benne, mert nagyon összepasszolnak, mint a meder és a víz. Az öszve (össze) és a vissza egyet alkot. A passzol, int átadás is tulajdonképpen egy érintkezés.

 

Érzékelés

 érzékelés

Fázik (ázik) = vacog, feszül, feszít (nem lehet összegyúrni, lazítani), feszélyez, bizsereg (áramlik) – zsibbad, viszket.

Kis Dénes és egynehányan írták, hogy aki nőzik, az nőt keres, aki fázik, az fát keres. Ez a feltevés alapjában rossz. Mert a fázás egy fizikai érzés, a fa keresése pedig cselekmény. Hogyan tudta volna megfogalmazni másképpen a korai ember a fázást? Ha az ember belemegy a vízbe, akkor fázik, és fázik akkor is, ha és onnan kijön, és akkor is fázik, ha elázik. A fázást csak a vízzel tudta megmagyarázni az ember a legkörültekintőbben. A vizet nem lehet összenyomni, szétterül a medrében feszes. Az ember végtagja, ha elzsibbad, akkor a vér áramlása akadályoztatva van, ha megindul a vér, akkor bizsereg a végtag. Tehát a folyadék, a vízszerű vérrel van kapcsolatban. A zsibbadás, vagy a bizsergés viszketést okoz.

 

Kép

kép

 

Fizimiska, pászta, pást > pásztor, pázsit, pászma (fonal köteg), puszta > pusztít, sáv, sovány, vézna, szép, vastag, vaskos (nem a vassal van kapcsolatban, hanem a vízzel, a szaporasággal), zebra

A fizimiska nem más, mint az ember vízmása, vagyis a képe, amit a vízen lát. A víz volt az első tükör. A pászta sáv, mint a folyó képe. Apást vizes, sűrű legelő volt, ennek ura a pástúr (pásztor).A víz nélküli sűrű libalegelőt hívták pázsitnak, ez a pástból jött létre. A pászma ugyanaz a zóna, sáv, mint a pászta, írja Zaicz-féle Etimológiai szótár is. A zebra is ilyen szép sávos állat. A szép kérdéses, de a víz látványa mindig feldobja az embert. Ezt el tudom így képzelni, de nem egyértelmű. Nem egyértelmű a vastag sem, de mindenképpen a víz származéka. A kérdés az, hogy primer vagy szekunder szó-e. Ha elolvasom, akkor azt az értelmet kapom, hogy a vas köti, tehát erős, mint a vas. (A tg, annyi, mint köt.) Ebben az esetben szekunder szó, hiszen aVíz vág is cím alatt láttuk, hogy a vas a legjobb vágó eszközünk, anyagunk, ezért a víz szóból származik. Ha összevetem a számítógép által kidobott szinonimákat (bőséges, jövedelmező, testes, terjedelmes, vaskos, zömök), akkor azon érzésem támad, hogy a víz primer szava, mert szétterül a földön, elszélesedik (vagy vastagodik), és ami elszélesedik, az elvékonyodik, elsoványodik. Láttuk az öszve és a vissza szavaknál, hogy ha az ellentétét akarták eleink kifejezni egy szónak, akkor megfordították a gyököt. A vézna azt jelenti, hogy csak a váza van már meg. A váz szintén víz szó, amit később láthatunk.

Ruha

 süveg

Bocskor, cipő, fásli, fuszekli (zokni), kapucni (de inkább a kap szóból), papucs, pizsama, posztó, sapka, spongya, suba,süveg, tapasz, zubbony, zseb.

Hogy a ruhák java része miért a víz képében, hangzásában jelenik meg, az egyszerű. Egyedül a víz az, amibe bele lehet bújni, amivel egyesülni lehet.

 

Csepp

 csepp

cseperedik, csip-csup, nyápic, pici, paci, pecek, pisze (pici orr), süvölvény (aki már felcseperedett), szeplő, vacak > vackor, boci, bocs.

A csepp vízszavunk primer szava egy csomó más szónak. A fentiek ebből keletkeztek.

A hangzás

hangzás

beszéd, civakodik, fecseg, pusmog, sváda, szöveg, zsibong, zsivaj, pezseg, sipít

A természetben az állatoknak, az embernek, a szélnek és a víznek van hangja. Pezsegni egyébként is csak a folyadék tud.

 

Más tárgyak

kavics

Kavics, kolbász, korbács, pecabot, topáz.

A kavics kő (ka), amit a víz simára csiszolt, gömbölyített. A kolbászt bélbe töltik, s ennek folyása van, aki látott ilyet, az tudja. A korbács egy büntető eszköz, talán a negatívumok közé kellett volna sorolnom, látványa a patakéhoz hasonló. A peca nyilvánvaló, a topáz pedig átlátszó, mint a víz.

 

Néhány földrajzi név

posszeidon

Pest, Piskó, Piski, Pécs,Sopron,Spa,Passau,Pece,Pisa az Arno partján,Sopot tengeri fürdőhely, Soponya, Split, Visztula.

Pest a nyelvészet szerint a bolgár kemence jelentésű pest szóból kapta a nevét, bár kemencét még nem tártak fel. Nyilván való, hogy a mederből kilépő folyó elöntötte a keleti részét, s így lett Pest, mert a jelentése vizes hely. Buda magas helyet jelent, „b” magas”, „d” hely. Hogy lássuk az ősnyelv szerepet, a bolgár pest szó azért alakult így, mert az ércből folyékony anyagot állítottak elő. Piskó, Piski a Dráva melletti helyek, vízkő jelentéssel, a kő itt határt jelent, azt a határt, ameddig a Dráva vize elért. Pécs történetét olvasva, láthatjuk, hogy a mostani város alján rengeteg víz volt. A rómaiak sem véletlenül nevezték Sopianaenak. Sopron Pécshez hasonló, a város cölöpökre épült hajdan. Spa fürdőhely, Passau, a Duna mellett. Pece, Pisa, Sopot, Split egyértelmű Soponyán pozitív kutak folynak állandóan, rengeteg a víz. Visztula a Kárpátokban ered, a Fekete és a Fehér Visztulából folyik össze több min 1000 km hosszú. A magyarban az „a” hanga távolságot jelenti, lásd, amarra,amott.  Visz-túl-a. Vagyis a víz, ami messze visz. A tenger és a víz istene Posseidon. Magyarul olvasva: akinek a víz az anyahelye.

Megfejtésre várnak

?

bezzeg, bűz, cövek, csúf, özvegy, síp, vacsora, vicsorít, vecsernye, vicsorít, viskó

A bezzeg rokon a bizalom szavunkkal, talán onnan ered, az állott víz szaga bizony elég büdös, a csúf valószínűleg a csúnya szóból származik, az özvegyre elképzelésem sincs, akár a többire. A viskó talán hegyekben összetákolt menedék lehetett. Mivel a magas helyeken sok a csapadék, ezért a PS gyöknek van egy ilyen értelme is.

 

Nem a PS gyök szerint értelmezendőek

bozót, bozontos, bucka, cipó (kipó, kifli), ispán, küszöb, öszvér, pocak, pocok, póz, pozíció, szaval, szavaz, szövet, szövetség, vászon, vessző, viskó, bástya

A fenti szavaknál a p és s hang nem tartoznak össze. Pl. ispán, annyi mint ősúr, nagy úr stb. A póz lehet a váz szinonimája, a vessző hajlik, mint a víz, de lehet szövésre alkalmas fa is. A viskóról az imént írtam, lehet faszék is, de inkább az előzőekben foglaltakat tudom elfogadni.

 

Összegzés

Látható, hogy a ps gyök a magyar nyelvben mindig a vízzel kapcsolatos, tehát a szavak keletkezése a víz valamely tulajdonságához kapcsolódik.  Éppen ezért egy rendszert alkotnak, és nem lehet az, amit a nyelvtudomány is állít, hogy java részt sok más nyelvből vettük át őket, hanem megfordítva, valószínűsíthető, hogy a magyar az átadó nyelv. Kíváncsi vagyok más véleményekre is, és arra, hogy más nyelvekben miként értelmezhető ez a két hang együttese.

 

 


by with 2 comments.

Comments

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!